terv_ Győrújbarát - családi ház koncepcióterve
építészet_ Baló Dávid
tervezés dátuma_ 2011 április - november
 |
| Felirat hozzáadása |
családi ház koncepcióterve - Győrújbarát
terv_ Győrújbarát - családi ház koncepcióterve
építészet_ Baló Dávid
tervezés dátuma_ 2011 április - november
evolo 2010 skycraper competition
terv_ evolo 2010 skycraper competition
építészet_ UI Architects
Pozsár Péter - vezető tervező
Koczka Zsófia, Cone Karin, Baló Dávid
formatervezés_ Szabó Edit
tervezés_ 2010 január
építészet_ UI Architects
Pozsár Péter - vezető tervező
Koczka Zsófia, Cone Karin, Baló Dávid
formatervezés_ Szabó Edit
tervezés_ 2010 január
Budapest_keleti pályaudvar rehab vízió
terv_Budapest_Keleti pályaudvar korszerűsítése >>> vízió
történet
125 éve nyílt meg az ország (és Európa) egyik legnagyobb és Budapest legforgalmasabb pályaudvara, amely ma is szinte eredeti formájában szolgálja az utazóközönséget. A Keleti mai állapotában a végletek világa: a legmélyebb nyomortól a magas szintű luxusig mindkét véglet megtalálható itt.
A Keleti fejépületes pályaudvar, azaz a vonatoknak nem kell áthaladniuk az épületen a megforduláshoz, ehhez két mozdonyt használnak.
Eredetileg a pályaudvar szigorú rendszer szerint működött. Az öt vágányt befogadó csarnok egyik oldalán volt az indulási oldal (a főbejárattal szemben állva a bal oldalon), itt az utasok az első, másod- és harmadosztályú várótermekben töltötték el az időt a vonat indulásáig; a peronokra csak közvetlenül felszállás előtt lehetett kimenni. A másik oldal volt az érkezési oldal. Mára ez a rend teljesen felborult, a várótermeket bezárták vagy más funkciók kerültek beléjük, a jegypénztárak pedig lekerültek a pinceszintre.
problémaanalízis
- a többszörösére növekedett forgalom mára túlterheltté tette pályaudvart
- az épületegyüttesben jelenleg nincs nagy várakozó tömeg befogadására alkalmas tér
- az információs táblák előtt várakozó tömeg és az éppen induló vonatokra siető emberek zavarják egymást
- a csarnokban található büfék, kis üzletek és kávézók rendezetlen, lepusztult képet mutatnak
- a téli időszakban kifejezetten kellemetlen több órán keresztül a hideg csarnokban várni az esetenként több órát késő vonatokra
koncepció
- a csarnok terében és a kapcsolódó épületrészekben csak annak bejárata felett van olyan központi helyen légtér, ami lehetőséget teremthet a fenn tárgyalt problémahalmaz megoldására
- a transzparens, a lebegtetett amorf forma követi a szükséges funkciókat, illetve az igény szerint felmerülő, mobil funkciókat, amik lehetnek többek között kávézó, resti, váróterem, infopont, étterem stb.
- az új épületrész két szélső ponton kapcsolódik a pályaudvar csarnoképületéhez itt megoldandó a vertikális közlekedés
- a transzparens szerkezet zárt, hűthető - fűthető
- az új elem transzparenciája révén nem konkurál a kontextusát képező műemléki pályaudvar épületével
- a váróterem azonban abszolút vizuális kapcsolatot teremt a csarnok belső világával illetve a pályaudvar előtti térrel
történet
125 éve nyílt meg az ország (és Európa) egyik legnagyobb és Budapest legforgalmasabb pályaudvara, amely ma is szinte eredeti formájában szolgálja az utazóközönséget. A Keleti mai állapotában a végletek világa: a legmélyebb nyomortól a magas szintű luxusig mindkét véglet megtalálható itt.
A Keleti fejépületes pályaudvar, azaz a vonatoknak nem kell áthaladniuk az épületen a megforduláshoz, ehhez két mozdonyt használnak.
Eredetileg a pályaudvar szigorú rendszer szerint működött. Az öt vágányt befogadó csarnok egyik oldalán volt az indulási oldal (a főbejárattal szemben állva a bal oldalon), itt az utasok az első, másod- és harmadosztályú várótermekben töltötték el az időt a vonat indulásáig; a peronokra csak közvetlenül felszállás előtt lehetett kimenni. A másik oldal volt az érkezési oldal. Mára ez a rend teljesen felborult, a várótermeket bezárták vagy más funkciók kerültek beléjük, a jegypénztárak pedig lekerültek a pinceszintre.
problémaanalízis
- a többszörösére növekedett forgalom mára túlterheltté tette pályaudvart
- az épületegyüttesben jelenleg nincs nagy várakozó tömeg befogadására alkalmas tér
- az információs táblák előtt várakozó tömeg és az éppen induló vonatokra siető emberek zavarják egymást
- a csarnokban található büfék, kis üzletek és kávézók rendezetlen, lepusztult képet mutatnak
- a téli időszakban kifejezetten kellemetlen több órán keresztül a hideg csarnokban várni az esetenként több órát késő vonatokra
koncepció
- a csarnok terében és a kapcsolódó épületrészekben csak annak bejárata felett van olyan központi helyen légtér, ami lehetőséget teremthet a fenn tárgyalt problémahalmaz megoldására- a transzparens, a lebegtetett amorf forma követi a szükséges funkciókat, illetve az igény szerint felmerülő, mobil funkciókat, amik lehetnek többek között kávézó, resti, váróterem, infopont, étterem stb.
- az új épületrész két szélső ponton kapcsolódik a pályaudvar csarnoképületéhez itt megoldandó a vertikális közlekedés
- a transzparens szerkezet zárt, hűthető - fűthető
- az új elem transzparenciája révén nem konkurál a kontextusát képező műemléki pályaudvar épületével
- a váróterem azonban abszolút vizuális kapcsolatot teremt a csarnok belső világával illetve a pályaudvar előtti térrel
Budapest_open- space work shop
terv_ open space work shop_ koncepcióterv
koncepció_ UI architects
Pozsár Péter, Baló Dávid
tervezés_ 2009 november
koncepció_ UI architects
Pozsár Péter, Baló Dávid
tervezés_ 2009 november
Zamárdi_ apartmanház - meghívásos ötletpályázat
terv_ Zamárdi_ apartmanház - meghívásos ötletpályázat
építészet_ UI Architects
Pozsár Péter - vezető tervező
Koczka Zsófia, Cone Karin, Baló Dávid
tervezés_ 2009 október
koncepció
célcsoportok
anyaghasználat
építészet_ UI Architects
Pozsár Péter - vezető tervező
Koczka Zsófia, Cone Karin, Baló Dávid
tervezés_ 2009 október
koncepció
célcsoportok
Magyarországon az utóbbi évtizedben már egy olyan világlátott, fiatal generáció volt képes egy magasabb egzisztenciát megteremteni, melynek saját környezetével szemben támasztott igényeit nagyban meghatározzák a nemzetközi trendek. Ők képezik az egyik jelentős réteget, akik miatt szükséges és érdemes a balatoni nyaralóállomány újragondolása.
Hazánkban vitathatatlanul a Balaton a belföldi turizmus origója, természeti adottságaival és épített környezetének sajátosságaival generációk nyarait határozta meg gyermekkortól kezdve, így kézzelfogható értékei mellett a helyhez való érzelmi kötődés is fontos tényező.
Hazánkban vitathatatlanul a Balaton a belföldi turizmus origója, természeti adottságaival és épített környezetének sajátosságaival generációk nyarait határozta meg gyermekkortól kezdve, így kézzelfogható értékei mellett a helyhez való érzelmi kötődés is fontos tényező.
„Retrofitting”
A beruházás meglévő épített környezetét nagyban meghatározza a hagyományos balatoni nyaralóépítészet. A 40-es évektől napjainkig alakuló balatoni nyaralók rendkívül hasonló attribútumokkal bírnak, melyek architektúrájukat alakítják. Ezek közé tartozik a már említett balatoni kilátás, a terasz, a többszintes épületek többségénél megjelenő külső lépcső.
Ezek mind együtt jellemzik ezeket a rendkívül sokféle, mégis egy képlet szerint épült házakat. A többnyire kis telkekre épült kis alapterületű nyaralókra szintén jellemző az általunk „nem létező intimitás”-ként megnevezett jelenség: a teraszokat, kerteket növények, kerítések próbálják takarni a kíváncsi szemek elől, ugyanakkor a szomszédok közelsége, és a kis előkertek egyfajta bensőséges nyitottságot teremtenek az egész területen.
Szintén a nyaralókat jellemző sajátosság az átmeneti terek léte és viselkedése. A nyitott, fedett-nyitott, oldalról fallal védett teraszok kora nyártól késő őszig a lakás belső tereként funkcionálnak, kiegészítve a kis alapterületet, ahol nyaranta sokszor zsúfolt egymás mellett élés jellemezte a családi nyaralókat.
Mindezen tulajdonságok megfogalmazása segített minket egy olyan épület megalkotásában, mely építészetében, tereiben, használatában vissza kíván nyúlni ezen hagyományokhoz, azonban egy újragondolt formában egy ennél maibb, korszerűbb pihenési minőséget kínál.
A beruházás meglévő épített környezetét nagyban meghatározza a hagyományos balatoni nyaralóépítészet. A 40-es évektől napjainkig alakuló balatoni nyaralók rendkívül hasonló attribútumokkal bírnak, melyek architektúrájukat alakítják. Ezek közé tartozik a már említett balatoni kilátás, a terasz, a többszintes épületek többségénél megjelenő külső lépcső.
Ezek mind együtt jellemzik ezeket a rendkívül sokféle, mégis egy képlet szerint épült házakat. A többnyire kis telkekre épült kis alapterületű nyaralókra szintén jellemző az általunk „nem létező intimitás”-ként megnevezett jelenség: a teraszokat, kerteket növények, kerítések próbálják takarni a kíváncsi szemek elől, ugyanakkor a szomszédok közelsége, és a kis előkertek egyfajta bensőséges nyitottságot teremtenek az egész területen.
Szintén a nyaralókat jellemző sajátosság az átmeneti terek léte és viselkedése. A nyitott, fedett-nyitott, oldalról fallal védett teraszok kora nyártól késő őszig a lakás belső tereként funkcionálnak, kiegészítve a kis alapterületet, ahol nyaranta sokszor zsúfolt egymás mellett élés jellemezte a családi nyaralókat.
Mindezen tulajdonságok megfogalmazása segített minket egy olyan épület megalkotásában, mely építészetében, tereiben, használatában vissza kíván nyúlni ezen hagyományokhoz, azonban egy újragondolt formában egy ennél maibb, korszerűbb pihenési minőséget kínál.
anyaghasználat
Az épület tervezésekor felhasznált anyagokat a már említett hagyományos balatoni nyaralóépítészet ihlette. A beton épületszerkezetek szinte minden házban megjelennek, melyet sokszor a helyben megtalálható kő, fa, és a kilátás és benapozás feltételeként megjelenő nagy üvegfelületek egészítenek ki.
Mindezen anyagok és szerkezetek kortárs alkalmazása egyszerre hagyományőrző és friss hangulatot kölcsönöz a homlokzatoknak, és szerethetővé teszi a házat környezetében.
Mindezen anyagok és szerkezetek kortárs alkalmazása egyszerre hagyományőrző és friss hangulatot kölcsönöz a homlokzatoknak, és szerethetővé teszi a házat környezetében.
Budapest_Móricz Zsigmond körtér_ "Gomba " építészeti ötletpályázat
terv_ Budapest_ Móricz Zsigmond körtéri műemlék "Gomba" hasznosítására kiírt ötletpályázat
építészet_ UI Architects
Pozsár Péter - vezető tervező
Koczka Zsófia, Komlósi Bence, Boromissza Júlia, Baló Dávid
tájépítészet_UI Landscape Architects
Lukács Katalin, Thurnay Dorottya
koncepció : városi oázis
.
elmélet
A legjelentõsebb helyi erõforrás az itt naponta áthaladó százezres embertömeg, mely közvetve és közvetlenül a kezdetektõl részt tud venni a teret megújító programban. A másik jelentõs adottság a terület alatt áthaladó metró, amely elkészültével szerkezetében is átformálja a felszíni közlekedést, és a mûködéséhez felhasznált rengeteg energiából is le tud adni környezetének. A harmadik elem a természetbõl elbitoroltak mellett megmaradt látható és láthatatlan erõforrások: a nap, a szél, a csapadék, a föld hõje. Mindezen alapadottságokat megfelelõ arányban és ütemezésben felhasználva sikerülhet újra életre kelteni a negyedik és talán legfontosabb potenciált, magát az épületet, megtartva belõle mindent, ami igazán értékes, és átformálva a mai használatra legalkalmasabb eszközökkel.
gyakorlat
Jelenlegi leromlott állapotában vizsgálva a Gombát, és alapul véve Schall József eredeti terveit, láthatóvá válik, hogy az igazi és megkérdõjelezhetetlen érték még ma is a különleges vasbeton födémlemez, valamint az örök kör forma, mely azonban jelenlegi beépítésével a múltbeli irányok felé tekint, és nem a megváltozott közlekedési útvonalak felé.
Így programunkban a födém mellett a 21 osztatú koncentrikus pillérsor megtartását és megerõsítését tûztük ki elsõdleges célul. A kiírásban az szerepelt, hogy az Önkormányzatnak nem áll rendelkezésére anyagi forrás a rekonstrukcióra, így a munkálatok finanszírozásáért cserébe hosszú távra bérbe adná a Gombát. Ezt figyelembe véve, mi egy olyan komplex megoldást dolgoztunk ki, mely ütemekre bontva a teljes felújítást és ismételt használatba vételt, az egyes fázisokban rendelkezésre álló eszközökkel szinte önmagának termeli ki az üzemeltetés és a soron következõ ütem költségeit.
epiteszforum link
építészet_ UI Architects
Pozsár Péter - vezető tervező
Koczka Zsófia, Komlósi Bence, Boromissza Júlia, Baló Dávid
tájépítészet_UI Landscape Architects
Lukács Katalin, Thurnay Dorottya
koncepció : városi oázis
.
elmélet
A legjelentõsebb helyi erõforrás az itt naponta áthaladó százezres embertömeg, mely közvetve és közvetlenül a kezdetektõl részt tud venni a teret megújító programban. A másik jelentõs adottság a terület alatt áthaladó metró, amely elkészültével szerkezetében is átformálja a felszíni közlekedést, és a mûködéséhez felhasznált rengeteg energiából is le tud adni környezetének. A harmadik elem a természetbõl elbitoroltak mellett megmaradt látható és láthatatlan erõforrások: a nap, a szél, a csapadék, a föld hõje. Mindezen alapadottságokat megfelelõ arányban és ütemezésben felhasználva sikerülhet újra életre kelteni a negyedik és talán legfontosabb potenciált, magát az épületet, megtartva belõle mindent, ami igazán értékes, és átformálva a mai használatra legalkalmasabb eszközökkel.
gyakorlat
Jelenlegi leromlott állapotában vizsgálva a Gombát, és alapul véve Schall József eredeti terveit, láthatóvá válik, hogy az igazi és megkérdõjelezhetetlen érték még ma is a különleges vasbeton födémlemez, valamint az örök kör forma, mely azonban jelenlegi beépítésével a múltbeli irányok felé tekint, és nem a megváltozott közlekedési útvonalak felé.
Így programunkban a födém mellett a 21 osztatú koncentrikus pillérsor megtartását és megerõsítését tûztük ki elsõdleges célul. A kiírásban az szerepelt, hogy az Önkormányzatnak nem áll rendelkezésére anyagi forrás a rekonstrukcióra, így a munkálatok finanszírozásáért cserébe hosszú távra bérbe adná a Gombát. Ezt figyelembe véve, mi egy olyan komplex megoldást dolgoztunk ki, mely ütemekre bontva a teljes felújítást és ismételt használatba vételt, az egyes fázisokban rendelkezésre álló eszközökkel szinte önmagának termeli ki az üzemeltetés és a soron következõ ütem költségeit.
epiteszforum link
Győr_Újváros_evangélikus tömb_új templomtorony_hallgatói ötletpályázat
terv_ Győr_ Evangélikus Öregtemplom_új templomtorony
építészet_ Baló Dávid
tervezés dátuma_ 2009 augusztus
A győri Evangélikus Öregtemplom 1783-85-ben épült a türelmi rendelet alapján. Ennek értelmében a templom csak az utcafontról elzárva, torony nélkül épülhetett.
A kétszintes épületekkel körülvett templom Győr-Újváros kapujában a Rába partján fekszik.
Az Öt Templom Fesztivált rendező Karzat Alapítvány a rendezvény egyik helyszínéül szolgáló Öregtemplom tömbjében az egykori tiltás miatt elmaradt templomtorony elhelyezésére és tervezésére vár
ötleteket. A torony nem csak a templomnak, hanem az egész "evangélikus szigetnek" jel értékű szimbóluma legyen.
A pályázat nem a megvalósítás szándékával került kiírásra, célja egy izgalmas építészeti-térbeli helyzet friss szemléletű újraértelmezése, ötletek gyűjtése és bemutatása.
- kapuként megfogalmazott építmény, az insula lutherana tömb súlypontjába irányít
- kilátó torony - Győr belvárosának új elemeként annak szerves, élő részévé is váljon
Nem díjazott pályamű. Kapcsolódó epitészfórum link.
építészet_ Baló Dávid
tervezés dátuma_ 2009 augusztus
A győri Evangélikus Öregtemplom 1783-85-ben épült a türelmi rendelet alapján. Ennek értelmében a templom csak az utcafontról elzárva, torony nélkül épülhetett.A kétszintes épületekkel körülvett templom Győr-Újváros kapujában a Rába partján fekszik.
Az Öt Templom Fesztivált rendező Karzat Alapítvány a rendezvény egyik helyszínéül szolgáló Öregtemplom tömbjében az egykori tiltás miatt elmaradt templomtorony elhelyezésére és tervezésére vár
ötleteket. A torony nem csak a templomnak, hanem az egész "evangélikus szigetnek" jel értékű szimbóluma legyen.
A pályázat nem a megvalósítás szándékával került kiírásra, célja egy izgalmas építészeti-térbeli helyzet friss szemléletű újraértelmezése, ötletek gyűjtése és bemutatása.
Az általam tervezett torony koncepcionális pontjai:
- a tömb kapcsolódó területén úgy elhelyezve, hogy az a belváros felől érkezve, mindkét irányból jel ként érvényesüljön
- a tömb kapcsolódó területén úgy elhelyezve, hogy az a belváros felől érkezve, mindkét irányból jel ként érvényesüljön
- kapuként megfogalmazott építmény, az insula lutherana tömb súlypontjába irányít
- kilátó torony - Győr belvárosának új elemeként annak szerves, élő részévé is váljon
Nem díjazott pályamű. Kapcsolódó epitészfórum link.
Xántus János Múzeum_Győr_város és lakói - jelenetek Győr életéből kiállításhoz kapcsolódó animáció
belső konzulens:
Székely Zoltán művészettörténész
Xántus János helytörténeti múzeum_Győr
külső konzulens:
Kottmayer Tibor egyetemi tanársegéd
Széchenyi István Egyetem_Győr
rekonstrukció / építészet / animáció:
Lipusz Roland / Soós Attila Timur / Nagy András / Bóta Kata / Baló Dávid
Baross Gábor Építész Szakkollégium_Győr
Az időszaki kiállítás a győri Xántus János Múzeumban ( Győr, Széchenyi tér 5. ) október 25-ig látogatható. A kiállításhoz kapcsolódó, azt kiegészító animáció szemlélteti a győri vár történetét a XVI. századtól napjainkig.
Az oldalon látható illusztrációk a győri Xántus János Múzeum szellemi tulajdonát képezik.
A győri vár rekonstruált képe XVI. századi állapotában. A jelenleg is épen maradt Kastély- bástya és Sforza félbástya a képen kiegészül rekonsturált a bécsi kapuval.
A képen előtérben látható Szentdombi bástya, háttérben a jelenleg is látható Püspökvárral, győri Székesegyházzal illetve Duna - bástyával.
A győri vár képe a Montecuccoli féle korszerűsítés után a XVII. században.
A képen látható, ún. elővédművek tulajdonképpen kitolt várfalak, védelmi vonalak voltak, céljuk, hogy tűztávolságon kívül tartsák az ellenséges ágyúkat.
A végleges animációt megelőző demo a bécsi kaput mutatja be, itt látható:
Székely Zoltán művészettörténész
Xántus János helytörténeti múzeum_Győr
külső konzulens:
Kottmayer Tibor egyetemi tanársegéd
Széchenyi István Egyetem_Győr
rekonstrukció / építészet / animáció:
Lipusz Roland / Soós Attila Timur / Nagy András / Bóta Kata / Baló Dávid
Baross Gábor Építész Szakkollégium_Győr
Az időszaki kiállítás a győri Xántus János Múzeumban ( Győr, Széchenyi tér 5. ) október 25-ig látogatható. A kiállításhoz kapcsolódó, azt kiegészító animáció szemlélteti a győri vár történetét a XVI. századtól napjainkig.
Az oldalon látható illusztrációk a győri Xántus János Múzeum szellemi tulajdonát képezik.
A győri vár rekonstruált képe XVI. századi állapotában. A jelenleg is épen maradt Kastély- bástya és Sforza félbástya a képen kiegészül rekonsturált a bécsi kapuval.
A képen előtérben látható Szentdombi bástya, háttérben a jelenleg is látható Püspökvárral, győri Székesegyházzal illetve Duna - bástyával.
A győri vár képe a Montecuccoli féle korszerűsítés után a XVII. században.
A képen látható, ún. elővédművek tulajdonképpen kitolt várfalak, védelmi vonalak voltak, céljuk, hogy tűztávolságon kívül tartsák az ellenséges ágyúkat.
A végleges animációt megelőző demo a bécsi kaput mutatja be, itt látható:
Győr_Liszt Ferenc utca_hallgatói klub és kávézó tanulmányterve_részlettervek
Győr_Liszt Ferenc utca_hallgatói klub és kávézó tanulmányterve_részlettervek
Győr_Liszt Ferenc utca_kollégium és hallgatói klub tanulmányterve
Győr_Liszt Ferenc utca_kollégium és hallgatói klub tanulmányterve
A tervezési helyszín és program kiválasztásának időppontjában az a kérdéskör foglalkoztatott, hogyan lehet építészeti eszközökkel egyidejűleg globális és lokális problémákat kezelni urbánus, tervezési korlátokkal feszített környezetben
A tervezett épület helyszíne Győrben, a Liszt Ferenc utcában található, jelenleg foghíjtelek.
A helyszínnel szemben található a Nyugat – Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának 1-es számú főépülete.
Megvizsgálva a főiskola épületállományát, kiderült, hogyaz oktatási épületek - összesen 4 - a város különböző pontjain működnek, decentralizáltan. A feltárt szituációból a következő tervezési program lett kibontva:
- tervezendő egy központi campus tér, mely teret enged szabadtéri főiskolai rendezvényeknek, szabadtéri diplomaosztóknak, időszakos szabadtéri kiállításoknak, koncerteknek
- tervezendő egy emelt szintű kollégium, amely behúzódik tömb belsejébe, a foghíjtelken földszintes épülettömegével visszakapcsolódik a tervezett campus főtérre
- tervezendő a tömbbelső rendezési javaslata, kert- és tájépítészeti elemekkel
- kezelendőek a városi parkolási problémák szintén a tömb belsőbe tervezett mélygarázzsal
Az energiatudatos épülettervezés főbb elvei:
- kompakt forma / kerülni kell a szabdalt alaprajzot, kiugró épületrészeket /
- kiemelkedő hőszigetelés / falszerkezetet, nyílászárók /
- kiemelkedő légzárás
- hőcserélős szellőzőgépészet kialakítása
- szoláris tervezési stratégia
- megújuló energiaforrások használata
A tervezés döntéssorozatában az építészeti és energiatudatos tervezési elvek szimultán definiálták a kollégium beépítését, geometriáját, kihatottak az épület homlokzataira, választott szerkezeti, gépészeti rendszereire.
A tervezési helyszín és program kiválasztásának időppontjában az a kérdéskör foglalkoztatott, hogyan lehet építészeti eszközökkel egyidejűleg globális és lokális problémákat kezelni urbánus, tervezési korlátokkal feszített környezetben
A tervezett épület helyszíne Győrben, a Liszt Ferenc utcában található, jelenleg foghíjtelek.
A helyszínnel szemben található a Nyugat – Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának 1-es számú főépülete.
Megvizsgálva a főiskola épületállományát, kiderült, hogyaz oktatási épületek - összesen 4 - a város különböző pontjain működnek, decentralizáltan. A feltárt szituációból a következő tervezési program lett kibontva:
- tervezendő egy központi campus tér, mely teret enged szabadtéri főiskolai rendezvényeknek, szabadtéri diplomaosztóknak, időszakos szabadtéri kiállításoknak, koncerteknek
- tervezendő egy emelt szintű kollégium, amely behúzódik tömb belsejébe, a foghíjtelken földszintes épülettömegével visszakapcsolódik a tervezett campus főtérre
- tervezendő a tömbbelső rendezési javaslata, kert- és tájépítészeti elemekkel
- kezelendőek a városi parkolási problémák szintén a tömb belsőbe tervezett mélygarázzsal
Az energiatudatos épülettervezés főbb elvei:
- kompakt forma / kerülni kell a szabdalt alaprajzot, kiugró épületrészeket /
- kiemelkedő hőszigetelés / falszerkezetet, nyílászárók /
- kiemelkedő légzárás
- hőcserélős szellőzőgépészet kialakítása
- szoláris tervezési stratégia
- megújuló energiaforrások használata
A tervezés döntéssorozatában az építészeti és energiatudatos tervezési elvek szimultán definiálták a kollégium beépítését, geometriáját, kihatottak az épület homlokzataira, választott szerkezeti, gépészeti rendszereire.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
